2014 első iskolanapja... imádtam (irónia). Nulladik-első orosz, aztán tesi, matek (legalább matektanár nem volt), kémia, töri, angol.
Ezek közül a törit szeretném kiemelni, egy nagyon egyszerűen megfogalmazott történettel (kis szösszenet):
Óra előtt Petra tanult, én és Kinga pedig próbáltuk lebeszélni erről (sikertelenül).
Aztán egyszer csak hozzám szól Bence:
- Szia, Dorka!
- ... szia.
- Mizu?
- ... semmi.
- Hol voltál szilveszterkor?
- Sehol. Otthon.
- Miért?
- Mert nem szeretek szilveszterezni *szemforgatás*
- Miért?
- Mert nem szeretem a szilvesztert *ez.kezd.egyre.kínosabb.lenni*
- Miért?
- .... mert pesszimista vagyok (tudod, mikor mondok neked bármit is)
- Miért?
*kínosan felnevet*
Benike pár percre békén hagy. Elveszi a bezárt (!!!) füzetemet, és kérdezi:
- Mit olvasol?
(én vagyok a szemüveges, de ő a vak? vagy honnan vette, hogy a füzetemet olvastam? esetleg átlátok a bezárt füzetemen?)
Kitépem a kezéből a füzetet, majd mondom, hogy semmit.
Kingához fordul:
- Szia, Kinga!
- ... szia.
- Mizu?
- ... semmi.
- Hol szilvesztereztél?
- Egy ismerősömnél *kopj-le-rólam-hangsúly*
Én, mivel úgy gondoltam, biztos erre megy ki a játék, megkérdeztem:
- És te hol szilvesztereztél?
- Otthon.
*szemforgatás*
- Amúgy nem. Kibéreltünk egy házat, ahol **** és **** és egész este **** és mi **** aztán ****. (nem akarjátok tudni. higgyétek el)
Kinga, rám nézve:
- Miért kérdezted meg tőle?
Vállat vonok, mert igazából én se nagyon tudom. Arra gondoltam, hogy azért kérdezget minket, hogy aztán eldicsekedhessen azzal, hogy ő hol volt. De úgy látszik, csak szimplán nem normális.
Bejön töritanár, majd elkezdi:
- Két dolgot terveztem mára.
Petra mellettem: ajjaj
Én: basszus
Töritanár: vegyék elő a térképet, amit kaptak.
Petra: mondtam...
Én: basszus
Töritanár: hány helyszín van bejelölve a térképen?
Bella: 10
Töritanár: jövő órán kapnak egy ilyen térképet, és be kell jelölni ezeket a helyeket.
Brigi: jééé! kellett ilyet rajzolni?
Bence: Istenem, Brigi ><
Töritanár: Brigi, mondja az első két helyszínt...
[...]
Töritanár: a másik, amit terveztem, az egy beszélgetés.
Petra: aha, beszélgetés...
Én: basszus (jóvanna, TB /Bence/ leszívott)
Tanár: Zsigmondig vettük, igaz?
Bella: Zsigmondot még nem vettük.
Tanár: jó, jó. Kaptak kétszer tíz évszámot már korábban, igaz?
[...] <-- veszekedés az évszámokról, nemis, de, mivan, egyszertíz, négyszertíz, hülyevagy, stb.
Végül a tanár elkezd kiosztani egy lapot (évszámok-fogalmak-személyek-helyek), minden padra egyet.
Petra: ajjaj
Én: egy szót se tudok O.O (amúgy de, egy szót biztos tudtam volna xdDDDD)
Töritanár: Míg én beszélgetek, a többiek önállóan dolgozzák fel Zsigmondot.
... -.-
Petra, nekem súgva: tudod mikor... inkább tanulok.
Én is átnézem, de aztán inkább Zsigmondot kezdem kiemelni.
Lement pár feleltetés, fél körül lehet, mikor is megszólal Gabox, TB legjobb haverja:
- Dorkuci.
*wtf*
Bence: Dorki
*????*
Bence:
- Dorka, mit szoktál csinálni szabadidődben?
- Semmit (olvasni.mangázni.animézni - szerintem mindegyik rossz válasz lenne)
- De tényleg, mit?
- Semmit (semmi közöd hozzá)
- Nem akarsz velünk kondizni?
- Nem (ez a beszélgetés nagyon beteg)
Pár perc szünet.
Bence:
- Dorka. Nem akarsz járni velem?
*fel se nézve, emeli ki a szöveget a könyvből* Nem
- Miért?
*továbbra is mereven a könyvbe bámul, és emeli ki a szöveget* Mert nem
- De én szeretnék járni veled.
*még mindig nem néz fel* én meg nem
Majd ránézek Petrára, aki a szemeit forgatja, és újra a könyvbe temetkezek.
Vége az órának.
... most mondjátok, hogy nem ez a világ legromantikusabb története:')
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése