Bemutatkozás és a blogról

Üdv mindenkinek, aki erre a blogra tévedt!:)
Már korábban írtam (vagy próbálkoztam írni) blogokat, de nemigen jött össze. A legelsők körülbelül 1-2 bejegyzést kaptak, aztán megfeledkeztem róluk, vagy nem akartam tovább foglalkozni velük. Ezután baráti segítséggel sikerült létrehoznom egy saját blogot, amely a horyronie.webnode.hu volt. Voltak pillanatok, amikor sokan látogatták, írtam jó pár bejegyzést, csak az utóbbi időkben közbejött pár bökkenő:
az első és legfontosabb problémám az iskola volt. Néha a rengeteg tanulás mellett arra sem volt időm, hogy a kutyámat megetessem (ilyenkor érkezett meg apa segítsége, aki nagylelkűen bár, de morogva gondoskodott szegény állatról), nemhogy még blogot írjak.
a második probléma pedig az volt, hogy a blogot ellepték a külföldiek. Több külföldi látogatta az oldalt, mint magyar, így nem láttam értelmét az oldal folytatásának. Ráadásul a ritka bejegyzések miatt kevesen nézték az oldalt (azok is többnyire kínaiak vagy amerikaiak voltak), így úgy döntöttem, befejezem azt a blogot, és egy újat kezdek. Egy kicsit komolyabb oldalra gondoltam, így döntöttem e mellett.
A blogon többnyire az életem megosztásra való pillanatait fogom kiírni, illetve a története(i)met.
Azt hiszem, bemutatkozásnak ez megteszi, a többit úgyis megtudjátok a bejegyzésekből:) Jó szórakozást!^^

2015. október 8., csütörtök

A 11.c osztály egy átlagos napja

Sziasztok!:)

Egy hónap eltelt az iskolából, történt jó pár dolog is, de most elsősorban a mai napról szeretnék mesélni nektek.

A borzalmas kezdés után (fizikadoga, ami valószínűleg az osztály kilencven százalékának egyes lesz) jött a felüdülés: a matek. Más valószínűleg azt mondaná egy ilyen tantárgyváltásra, hogy csöbörből vödörbe, de nálunk az osztály és a matektanár kapcsolata kárpótol mindenért.
Briginek fájt a hasa (görcsölt szegény) és mellettem szenvedett: nem hozott gyógyszert, mert sose szokott görcsölni, a tanároknál pedig nem volt. Így hát egész órán hallgathattuk:
- Jaaaj, tanárnő, nagyon fáj a hasam, úristen, meghalok, biztos nincs tanárnőnek görcsoldója?
- Biztos.
Jó, Bella oldja a táblánál a feladatokat, a tanár nézi, közben fél füllel tovább hallgatja Brigit, én pedig megnyugtatóan simogatom a hátát, mert átérzem a helyzetét:
- Jaaaj, meghalok, ÚRISTEN, MI VAN, HA GYOMORRÁKOM VAN?
- Nekezdmegint.
(Múlt héten is megvolt győződve arról, hogy rákos, mert fájt a torka)
- Vagy... mi van akkor, ha méhnyakrákom van? Tanárnő, a méhnyakráknak milyen tünetei vannak?
- Hát nem ilyenek.
Fiúk röhögnek, Brigi figyelmezteti őket:
- Fiúk... sose menstruáljatok!
Bence válasza:
- Brigi, neked meg nem kéne annyira rágörcsölni...
- Neeee, Benceee, ne nevettess, úristendefáj, meghalok... MEGSZÜLÖK! IDE SZÜLÖK! Tanárnő, fáj a szülés?
- Figyelj, Brigi, amikor én szültem, annyira fájt, hogy a talpam is izzadt.
- NEM FOGOK SZÜLNI! BIZTOS NEM FOGOK SZÜLNI! ÚRISTENDEFÁÁÁÁÁÁJ, ÖSSZEHÚZÓDÁSAIM VANNAAAAK, NEMAKAROKGYEREKEEEET.
(Egy héttel ezelőtt pedig pont az volt a baja, hogy fájt a háta, amikor pisilt, mivanhanemlehetgyereke?)
Bella a táblánál:
- Amúgy... én tényleg nem akarok gyereket.
- Először egy barát kéne - mondja Bence.
- Én sem akarok - mondom én is.
- Amúgy, neked nem is tudnám elképzelni, hogy gyereked lesz - néz rám Brigi.
- Köszi xdDDDDDDD
- Petráról viszont inkább.
- Én se akarok gyereket - kapcsolódik be a beszélgetésbe Petra is.
- Tényleg? - kérdezi döbbenten Bence - Azt tudtam, hogy Dorka utálja a gyerekeket, de Petra is?
- Petra talán még jobban is, mint én! - válaszolom.
- Én amúgy akarok gyereket - jegyezte meg Bence.
- Ahhoz előbb barátnőt kéne találnod - válaszolta Brigi.
Erre Bence bosszúból elkezdte énekelni az oreós dalt, Brigi pedig megígérte, hogy soha többé nem fogja énekelni, csak hagyja abba.
- Amikor az egészségügyibe jártam - kezdi a tanár - tizedikben szülésre kellett menni.
- KOMOLYAN? - kérdezi Brigi - A családom nem jöhet be, mikor szülök, de egy osztályt beengednek!? Biztos nem fogom megengedni! Nem is fogok szülni!
- Elsőben, vagyis kilencedikben pedig boncolást kellett végignéznünk... a fél osztály kiájult - emlékezett vissza a tanár.
- Én amúgy azt szeretném, ha Dodó lenne a gyerekem anyja - kezdi Bence, Dórira tekintve.
- TÉNYLEG, DÓRIBÓL BIZTOS JÓ ANYUKA LESZ! - kiált fel Brigi is - Tudom már! Dóri fogja megszülni az egész osztály gyerekét!
- Köszi, Brigi... - mondja Dóri, akinek annyira nem volt az vicces, mint nekünk.

Ezen kívül a töritanár is megdicsért minket, azt mondta, hogy kijelentette a tanároknak: az utóbbi 5 évben (a saját osztályát is beleértve) mi vagyunk a legértelmesebb osztály szerinte, még akkor is, ha a töritudásunk nulla, de azt is megmondta, hogy ez nem a mi hibánk. Úgyhogy az ofő végre örülhet, hogy a sok szidás helyett végre valami jót is hallhatott. Mert amúgy eddig tényleg csak dicsért minket, ami ritka dolog...
Ennyi voltam mára, sziasztok!:) Holnap pedig péntek *>*


2 megjegyzés: