Elkezdődött az iskola, van olyan nap, amikor élni sincs erőm, de nem baj, mindjárt itt a nyár helyett az őszi szünet. Kisebb-nagyobb panaszáradattal egybekötött rövid év eleji összefoglalás következik iróniával és szarkazmussal, vagy amihez éppen kedvem lesz.
A tizenegyedik osztályt egészen tavaly májusig vártam, amikor is kiderült, hogy neeem lesznek itt lyukas órák, mert heti 35 óra kötelező minimum szinten, de ne aggódjunk, 39 a maximum, elvégre 40 óra az már kb. egy munkaidő. Szokja a gyerek a munkát, jóvanaz'!
Szóval úgy az ország összes diákja keményen kapja az ívet, akár az oktatástól, akár a társadalomtól. Mert az egy dolog, hogy napi hét-nyolc órában rohadunk, úgy mindenki szid minket, hogy mekkora lusta disznó az összes diák, majd meglátjátok, ha egyetemre mentek/dolgoztok, visszasírjátok ti még ezt... Az oktatás kb. évről évre változik, szóval aki ezelőtt ~10 évvel végzett, az már csak tudja, milyen most az iskola, és mennyire vissza fogjuk sírni, valóban. Szerény véleményem szerint aki ilyen véleményen van, az nem látott még mai gyereket, vagy ha látott is, az olyan volt, aki már nagy ívben tesz az egész világra. Csak az a baj, hogy azok szívnak, akik lelkiismeretesen tanulnak és készülnek. Na mindegy...
Szóval igen, elkezdődött az iskola, és meglepődve konstatáltam jó pár dolgot:
1. Amikor mi érettségizünk, PONT akkorra fog hatályba lépni az újabb érettségi rendszer. Dejó:)
2. A fakttal se sokat érek, ugyanis:
- magyar: egy elég... hogy is mondjam, érdekes tanárt kaptunk faktra, aki inkább filozófus, mint magyartanár, de rá majd máskor kitérek (már ha van időm)
- biosz: a tanárnak feltett szándéka, hogy miután a fél évfolyamot rábeszélte a faktra, most mindenkit kiszórjon a saját osztályán és azokon kívül, akiket tanít
- orosz: eddig még semmi problémám nem volt vele, remélem, így is marad a dolog.
3. El se telt egy hónap, de én már olyan fáradt vagyok, mintha minimum április vagy május lenne.
4. Kb. minden nap este nyolcig tanulok, úgy, hogy miután hazaértem, első dolgom leülni tanulni, és csak egy fél órás szünetet tartok (az Űrzavarra, talán majd erre is kitérek). Így is van, hogy valamibe már bele se kezdek, mert nincs rá időm vagy energiám.
5. Szabadidő? Mi az?
A faktok 0-1., illetve 7-8. órában vannak, vagyis előbbi héttől, utóbbi meg fél négyig tart. Szóval vagy hajnalban megy be (még ez a jobbik eset), vagy pedig délutánig bent rohad a gyerek az iskolában. Esetleg mindkettő.
Ráadásul olyan cuki tantárgyaink is vannak, mint művtöri vagy etika, mind a kettőre tanulni kell, de igazából semmi értelmük sincs. Jövőre pedig bejön a filozófia, a média meg a tánc és dráma (hogy melyik lesz, azt még nem tudni), mert utolsó évre kell berakni ezeket a tantárgyakat, igen.
Töritanárunk megbetegedett, úgyhogy 5. óta most jött a 3. tanárunk, aki egy külön fogalom, majd róla is ejtek pár szót.
De legalább a magyartanárunkat visszakaptuk, aki küld OKTV-re is, úgyhogy a magyaros pályafutásom egyre fényesebb. Bár az a fél év nélküle egy elég komoly lemaradást okozott, kb. semmit se haladtunk, most meg darálni kell rendesen.
Mi kavargott még mostanában a gondolataimban... hát, úgy összességében ennyi. Igazából ennek a szösszenetnek nem sok értelme volt, nem is vagyok rá büszke (át se merem nézni), tényleg csak annyi, hogy élek, illetve egy kicsit kiírom magamból a feszültséget, ami nem jött össze, mert túl fáradt vagyok hozzá. A fentebb érintett témákat valószínűleg később kifejtem, elsősorban a magyarfaktra helyezve a hangsúlyt.
Köszönöm, hogy elolvastátok^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése