Ünnepekre

Minden kedves olvasómnak kellemes ünnepeket kívánok! Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet!:)

11.c: a kistanárok rémosztálya

Sziasztok:)
A mai napon törin kistanárunk volt, aki valószínűleg a mai óra után kezdi megfontolni, hogy biztosan a tanári pálya útját akarja járni. Mi csak felkészítettük őt a tanári pálya szépségeire...

Az óra eleje még nem is volt annyira durva, a közepétől kezdtek beindulni a dolgok. Párszor már Tamásbá szólt ránk, hogy elég legyen, de azért a kistanár is próbált fegyelmezni bennünket.
Bence lemaradt, megkérte a tanárt, hogy várjon egy pillanatot, tanár: Ok.
Brigi: Milyen flegmának tetszik most lenni!
Nézek Brigire, nézek a tanárra, aki csak nevetve vállat von, és azt mondja, most ő ilyen. Hát ok.
Tanár kérdezi, tudjuk-e ki volt Ferenc József.
Brigi: IGEN! Sisi szerelme!
Tanár nevet, de elfogadja.
Brigi: Fogunk róluk tanulni? Mármint a szerelmükről?
Tanár: Arról nem, de készült róluk film is.
Brigi: Igen, tudom, már láttam! Meg a sorozatot is...
Bence: Mármint a mesét?

Tanár enyhén ásan mondja ki Kristóffy József nevét.
Brigi direkt: Jáózsef?
Tanár direkt: Jáúzsef.
Brigi: Kristáúffy Jáúzsef.

Osztály mindenféle hülyeségen röhög, amit éppen kitalál, leghangosabb Bella volt. Végül már Brigi (!!!) nem bírta tovább, lerakta a tollát, és felháborodottan az alábbi megnyilvánulást tette:
- Ez már nem igaz! Tessék már Bellát pofán verni!
Ezután kitértünk arra, hogy régen milyen fegyelmezési módszerek voltak, Bence pedig megkérdezte, hogy a tanárt is fenyítették meg diákkorában? Mondta a kistanár, hogy nem, azért annyira még nem öreg. Tamásbá felkapja a fejét, kérdezi Bencétől:
- Bence, téged vertek már meg?
- Nem.
- Pedig már érik! - jegyezte meg a kistanár.
Valószínűleg Tamásbá is valami ilyesmit akart kikerekíteni a kérdésből.

Bence: Tanár úr milyen szakon van a töri mellett?
Tanár: Pedagógia.
Brigi: ETOLÓGIA??
Tanár: Nem, PEDAGÓGIA.
Brigi: Ja, azt értettem, etológia.
Bence: És melyiket tetszik jobban szeretni?
Tanár: A törit!
Brigi: Tanár úr honnan származik?
(Nem emlékszem a falu nevére, Gacsály, Rozsály, Szakoly, valami ilyesmi volt, a lényeg, hogy a vége ly volt, most legyen Szakoly)
Tanár: Falusi vagyok.
Brigi: ÉN IS! És melyik falu?
Tanár: Szakoly.
Brigi: Szakoi?
Tanár: Szakoly.
Brigi: Szakoji.
Tamásbá: SzakoLY!
Brigi: Azt hittem, tanár úr kertvárosi.
Tanár: Á, nem vagyok én városi.
Bence: Miért hitted azt, hogy kertvárosi?
Brigi: Mert úgy néz ki.
Bence: És én hogy nézek ki?
Brigi: Hmmm... mint egy nyírszőlősi.
Ok.
Bella: És hány évesnek tetszik lenni?
Tanár teljesen megdöbbent a kérdés hallatán: Hát... húszon felül.
Bence: NEM TETSZIK TUDNI?
Tanár: De, tudom, csak nem mondom meg.
Bence: Amúgy az okmányirodában volt egy nő, aki nem tudta, hány éves. A személyi igazolványát kellett megnéznie.
Tamásbá: Olyan öreg volt?
Bence: Nem, 35 év körüli volt.
Tamásbá: De jó nő volt legalább?
Bence: DEHOGY IS, FOGA SE VOLT!
Tamásbá: Legalább nem karcol.
A beszélgetés ezen pontján már annyira röhögtem, hogy fájt a hasam.

Tanár diktál: Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkezett hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart behatolni.
Fiúk röhögnek.
Brigi: Jaj, fiúk, ti mindig csak a rosszra gondoltok.

Kistanár: Tudjátok, mi volt az Oszmán Birodalom?
Bence: ... az oszmánok birodalma.
Tanár: NE SZÍVASSATOK MÁR!

Tanár: ... O.M.M. Remélem, ez tudjátok, mi.
Brigi: Én nem tudom.
Tanár: OSZTRÁK-MAGYAR-MONARCHIA!
Brigi: Tudom, csak vicceltem.

Ennyi voltam mára, sziasztok^^

Szerintem: Mahou Shoujo Madoka Magica (anime)

Anime: Mahou Shoujo Madoka Magica

Adatok

Eredeti cím: 魔法少女まどか★マギカ

Hossz: 12 rész

Év: 2011 (január 7.à április 22.)

Műfaj: akció, dráma, fantasy, horror, iskolai, lélektani, magical girl, sci-fi, seinen, thriller, tragédia

Történet

"Mi az a kívánság, amiért hajlandó vagy odaadni a lelked?"

Kaname Madoka egy teljesen hétköznapi életet élő iskolás lány. Sosem hazudik, kedves, vidám lány. Egyik nap egy cserediák érkezik az osztályukba, akit Akemi Homurának hívnak. Hihetetlenül szép, hosszú, fekete hajú, hűvös, de magabiztos.  Mindenki hihetetlenül izgatott az érkezése miatt, ő azonban egyedül Madoka iránt mutat érdeklődést. A lánynak olyan érzése támad, mintha már korábban is találkoztak volna, ez az érzés pedig az idő múlásával egyre fokozódik.
Egyik délután Madoka egy barátnőjével, Miki Sayakával együtt vásárolni indul, amikor a lány egy segélykérést hall. Mikor a hang után indul, egy furcsa, sérülésekkel borított lénybe botlik, akit Homura meg akar ölni. Madoka megvédi a Kyubey nevű lényt, s megmenti őket egy Tomoe Mami nevű lány. Madoka és Sayaka Mami lakására megy, ahol a lány és Kyubey elárulja, hogy Mami egy mahou shoujo, boszorkányok ellen küzd, és mind a két lánynak ez a sorsa. Madoka és Sayaka vonakodva beleegyeznek, hogy Mamival tartanak boszorkányvadász körútjára, hogy eldöntsék, megéri-e feláldozni életüket az emberiségért és egy kívánságért cserébe…

Főbb szereplők

Kaname Madoka – címszereplőnk, egy kedves, de kicsit kétbalkezes lány. Minden vágya, hogy segítsen az embereknek, de túlságosan félti az életét ahhoz, hogy szerződést kössön és mahou shoujová váljon.
Akemi Homura – az anime egyik legösszetettebb karaktere, akit akár valódi főhősnek is nevezhetünk. Hideg és titokzatos, azonban miután megismerjük a múltját, a viselkedésének okaira is rájöhetünk.
Kyubey – az anime másik legrejtélyesebb szereplője, egy állatszerű, intelligens élőlény, aranyos kinézettel, de valójában a kedvesség közelében sincs.

Seiyuu-k

A szinkrongárda jó szokásához híven kitűnő munkát végzett. Leginkább Saito Chiwa munkáját szeretném kiemelni, aki Akemi Homura szerepében a legkülönfélébb hangszíneket produkálta, s ezzel a szerepével biztos helyet vívott ki magának kedvenc női szinkronszínészeim között.

Zene

Opening: ClariS - Connect

Ending: Kalafina – Magia
Az anime egyik legnagyobb erőssége a zene. Az opening és az ending hihetetlenül jó, bármikor meg tudom hallgatni, képtelen vagyok ráunni. Az OST is nagyszerű, tökéletesen illik az anime és a különböző jelenetek hangulatához, egyszerűen felejthetetlen.

Grafika

Grafikai szempontból hihetetlenül egyedi: a tájak, hátterek gyakran festői szépséggel bírnak, a karakterek viszont sokkal egyszerűbbek, aranyosabbak, a boszorkányok világa azonban durva, elvont. Ezek az éles ellentétek különlegessé, egyedivé teszik az animét. A sorozatból mindenképpen a BD kiadást ajánlom megtekintésre, mert rengeteget javítottak a grafikán, illetve a három filmet, amik talán még annál is szebbek.

Vélemény

A Madokát jó pár hónapja néztem meg, már akkor is nagy hatást gyakorolt rám, így úgy döntöttem, majd később újranézem a két recap film jóvoltából, s lezárásra a harmadik filmet tartogattam. Ezeknek a megtekintésének az ideje pedig most jött el: a tegnapi nap folyamán a két recapot néztem meg, ma pedig a harmadik, lezáró filmet. Az újranézés egy újabb élményt adott hozzá az animéhez, így eldöntöttem, hogy a későbbiek során még többször meg fogom nézni.
A Mahou Shoujo Madoka Magica egyike a legelvontabb animéknek, tele különféle történelmi, irodalmi, vallási utalásokkal, lélektani vonatkoztatásokkal. 16 éves kor alatt nem ajánlom, nemcsak a durvaságok miatt, hanem azért is, mert nehezen értelmezhető, felfogható.
A történet nagyon összetett, jól átgondolt, és viszonylag kevés logikai bukfenccel rendelkezik, amiért részemről egy hatalmas piros pontot kap. Megnézését egybe ajánlom, először mindenképpen a sorozat, későbbi újranézésre pedig a filmek megtekintése javasolt.
Szereplők közül Homura volt a kedvencem, aki egy sokrétű, összetett karakter. Különösen a harmadik filmbeli karakterét emelném ki, ahol [spoiler] szép lassan megőrül, démonná válik, és bevallja a néző számára már egyértelmű érzéseit Madoka iránt [spoiler]. Az anime nagyon jól szerepelt lélekábrázolások terén is.
Érdekesség, hogy a végkifejletet ismerve még nagyobbat ütött, mint első látásra. Ha tetszett, mindenképpen javaslom az újranézését, mert megéri, rengeteg rejtett apróságot lehet felfedezni benne.
A harcok jól megkoreografáltak, ráadásul viszonylag kevés párbeszéddel rendelkeznek, így a néző nyugodtan tudja élvezni a hatását, amihez még a zene is rengeteget dob hozzá.
A Madoka az egyik kedvenc animém, a második és a harmadik film pedig a kedvenceim élére tornázta fel magát a listámon.

Értékelés

10/10 volt a végleges értékelésem.

AnimeAddicts: 8.78
MyAnimeList: 8.57

Részletesebb értékelés:

Történet: 10/10 (jól kidolgozott, egyedi, fordulatos, kevés logikai buktatóval)

Szereplők: 10/9 (kidolgozottak, egyediek)

Seiyuu-k: 10/10 (jól hozzák a szerepüket)

Zene: 10/10 (maradandó, felejthetetlen)

Grafika: 10/9 (egyedi, érdekes, elvont látványvilág)

Összesen: 10/9,6

Források (képek, adatok)

AnimeAddicts

MyAnimeList

Iskolai aranyköpések

Sziasztok:)
Ma azt a pár, szeptembertől összegyűlt szösszenetet szeretném megosztani veletek, amit sikerült feljegyezni, összegyűjteni. Jó szórakozást hozzá^^

Kezdjük a magyar fakttal, a két kedvencemmel:

"Gyerekek, nem tudom, hogy tudjátok-e, de a háborúkban emberek halnak meg."
"... és ezek alapján Odüsszeusz poszttraumás stresszben szenved."

Töriből szeptembertől új tanárunk van, aki igazán szókimondó, de nagyon szeretjük, ráadásul ő is nagyon szeret minket.
Gyakran szokott érdekességeket is mondani a tananyaggal kapcsolatban, mint például:
- Amúgy kábítószerfüggő volt.
Bence: Kell írni?
- Nem! - kiált fel "rémülten" a tanár.

Tanár diktál: "... de II. Vilmos minden nap más ruhát vett fel..."
Majd folytatja a mesélős hangján: De tényleg, volt postás, katona, minden. Szóval, ott jártunk, hogy "II. Vilmos odautazik erőt demonstrálni."
Bence: Mi volt azzal, hogy minden nap más ruhát vett fel?
- Leírták?
- ... le.
- Nem kellett volna, az csak érdekesség!

Kistanár: A magyarok nem akarták, hogy az osztrákok csicskáztassanak minket.

Kistanár: "... zsandárság..."
Brigi: Hogy kell leírni?
- ... hát így: zsandárság.

Brigi jön be a terembe egy csomag gumicukorral. Bence:
- Ú, adjál csak!
- Ezt Somának (=Brigi barátja) vettem, úgyhogy ebből nem adok senkinek.
Tamásbá: Igazad van, legyél köcsög!

Brigi kíváncsi volt a dolgozatára, hiába mondtuk neki, hogy ötös lett. Tanár gyorsan kikeresi, Brigi odamegy, megnézi a jegyet, aztán vissza leül. Tamásbá néz utána, röhög az osztállyal együtt, majd megjegyzi:
- Ha fiú lettél volna az osztályomban, azt mondom, szakadt volna a fejed az anyádba... De mivel lány vagy, és az osztályomba se jársz, így nem mondok semmit.

Magyaron ugyancsak kistanárok tanítanak, és az egyik arra volt kíváncsi, hogy Vörösmarty vajon hol írhatta a Gondolatok a könyvtárban című művét.
Bence: Mátyás könyvtára?
Bella: Azt már rég felégették...
Bence: Ja, akkor nem ott.

Brigi a lírai kitérőkre: epikai kitüremkedés.

Matekórán továbbra is zajlik az élet:
Brigi az egyik képletre: Ilyet ki talál ki amúgy?
Tanár: Nem tudom...

Tanár: A nyolcharmad az... 2,66...
Brigi teljesen döbbenten: Ezt honnan tetszik tudni?

Végeredmény: mínusz tizenegy egyenlő hárommal.
Tanár: Mit kaptam?
Bella: Két számot.

Hétszer nulla Brigi szerint hét.

Tanár: Úgy ül mindenki, mint a sült kuka.

Bella: Tegnap annyit kémiáztam, azt hittem, elrohad az agyam.
Bence: És rájöttél, hogy nincs is agyad.
Brigi: Nincs is kémiánk.
Bella: De nekem van... fakt.

Brigi ebben az évben jött rá, hogy van a telefonján számológép, és hogy "milyen okos".
Bence: Okosabb, mint te.

A tanár férjét műtötték, a műtét előtt Dani megkérdezte a tanártól, hogy izgul-e?
Tanár: Minek? Nem engem műtenek!

Köszönöm, hogy elolvastátok^^

A Múzeumfalu rejtelmei

Sziasztok:)

Reggeli gondolat: Jaj de jó lesz ma 7 órán keresztül közösségi szolgálatot végezni a Múzeumfaluban^^
Éééés tényleg jó volt. Vagyis a vége.
Kezdésnél újból oda osztottak minket, ahol tavaly is voltunk, csak most egy más kiállítás volt (egy fazekas munkáit állították ki).
Szóval odamegyünk, a bácsi, aki oda van kiosztva, elmesélt mindent a fazekas munkájáról (ami amúgy érdekes volt, meg látszott, hogy ért hozzá, meg tudja, miről beszél, csak mi úgy mentünk oda, hogy majd tanulunk, meg beszélgetünk, meg ilyenek), aztán átvitt minket az iskolához is, amiben szintén mesélgetett. Mikor látogatók jöttek, akkor azokkal foglalkozott, így én nyugisan tudtam olvasni oroszul valami szovjet dalt, éééés értettem belőle dolgokat *>* zsenialitásom határtalan.
Na, aztán visszamentünk. Bácsika magyarázza a dolgokat a vendégeknek, Petrával meg kint várjuk, hogy kapjunk valami feladatot. Semmi. Na, akkor gondoltuk, elmegyünk, megnézzük, mi a helyzet a többiekkel, akik az Árpád-kori faluban senyvednek (amúgy azért mentünk, mert küldte Snapchaten Patti, hogy van velük egy cica, Petrával meg rárontottunk a cicára xdDDDDDDD). Ott voltunk vagy 10 percig (legyen 15), jövünk vissza Pattival, aki Petra plédjét kérte el. Vitt magával egy padot is. Na mindegy, jó az. Bácsika mondta, hogy ne menjünk már el, mert megy el. Jó, oké, Petrával a ház melletti játszótéren elkezdtünk hintázni (mert hintázni mindig jó). Halljuk, hogy valaki kiáltozik: Dorka, Dorka!
Mondom, kiahalález, ja, Dóri meg Dóri jön. Szinte rohannak. Miafranc. Mondják, hogy azonnal húzzunk a helyünkre, mert a főnökasszony ki van akadva, hogy elmentünk. Miafranc.
Időközben kiderült, hogy megérkezett hozzánk a "német delegáció", és ezért hót ideg mindenki. Oké. A német delegáció a házunk felé se tette az orrát, de azért nem léphetünk le 15 percre, amíg ott a teremőr is. Jó, logikus. Na, sepregettünk, unatkoztunk, néha jöttek látogatók, akikkel nem foglalkoztunk, mert vérig voltunk sértve (meg reméltük, hogy csak nem lopnak el egy kerámiaedényt). Aztán fél kettő körül megérkezett a felmentősereg: Patti és Szandi. Amúgy velük is egészen addig unatkoztunk, amíg be nem mentünk melegedni a dolgozók épületébe (meg előtte meghallgattuk a bácsi előadását egy csónakról).
Bent valószínűleg szétfagyott végtagjainkkal együtt az eszünk is kiolvadt. A dolgozók mondták, hogy van tea, igyunk nyugodtan, ha találunk cukrot, tegyünk azt is bele. Patti mindent felforgatott a cukorért (kb. annyira, mint osztálykiránduláson, a kiszabadulós szobában). Közben Szandival megkóstoltuk a teát. Hátömm, Szandi azon nyomban ki is köpte. Én bírtam, mert ízesítés nélkül szoktam a zöld teát is inni, annál meg nem sok rosszabb dolog van (volt már, hogy fél teafőzőnyi zöld tea után azt hittem, elhányom magam xdDDDDD). De végül az én teám is a lefolyóban végezte (amúgy is, egy akkora poharat vettem el, mint amekkora tálakból reggelente a müzlit szoktam enni, szóval nincs baj).
Na, Patti talált kávét is. Utálom a kávét, de olyan jól nézett ki, hogy mondom, most az egyszer megkóstolom. Feles pohárból. Természetesen cukor nélkül, mert az nincs. Patti kitalálta, hogy majd ő húzóra megissza. Megitta. Én ittam egy fél kortyot, mondom jó, soha többé nem fogok kávét inni. Attól a fél kortytól is teljesen felpörögtem. Ezután Patti elkezdte a cipőjét tisztítani, mert koszos lett. Tisztította vécépapírral, aztán talált egy rongyot, és abból tépett darabokat, és azzal takarította le. Jóvanazúgy. Ezután eldöntöttük, hogy körbesétálunk egy kicsit, szétnézünk. 15 perc múlva szóltak, hogy mehetünk haza. Nem kellett kétszer mondaniuk xdDDDDDDD

Most pedig következzen pár szösszenet (közszolgálati slice of life):

Patti megosztotta a netet, Szandi:
- Mi a jelszó?
Patti eldarálja:
- 87654321
- Jó. most mondd lassabban.
- 8-7-6-5-4-3-2-1.
Én már röhögök, Szandi:
- Mondhattad volna, hogy nyolctól visszafele!
Patti:
- Azt hittem, leesik.
- Jólvanna, lassú a fejem.

Hisztizek, mert lassú a netem.
- Mi bajod van? - kérdezi Szandi Pattitól.
- Nem én voltam!
- Ja... Mi a baj? - fordul hozzám aztán Szandi.
(amúgy leesett neki, hogy először kicsit bunkó volt, de szerintem nagyon viccesen jött ki így a helyzet)

Patti kérdezi tőlem: Dorka, neked amúgy van barátod?
- Nincs.
- És akarsz?
- Nem, minek?

Patti: Rólam egy filmet lehetne készíteni.

Mikor bent melegedtünk, jött egy nő, hogy mi voltunk az Árpád-kori faluban?
Neeeeeeem, mi a kiállítót felügyeltük. Ja, jó, mert ott is hárman voltak (amúgy négyen voltunk bent, de nem baj).
Utána egymásra néztünk, gondolkoztunk, mit követtek el Pattiék. Patti szerint vagy a pad miatt kérdezte, vagy "biztos látták, amikor a földön fekszek. Mint egy földönfutó" (=lefeküdt a macskával).

Szandi: Patti, téged ki kéne találni.
Patti: Á, belőlem egy is sok.

Patti: Nekem kell egy ilyen feles pohár. Melyiket vigyem haza?
Végül nem vitte egyiket se.

Patti, mikor a melegből expedícióra indultunk, a cipőtisztítás után: Valaki nem vinne a nyakában, hogy ne legyen koszos a cipőm?
(Mi mondtuk neki, hogy ne tisztítsa meg, mert koszos lesz)

Elmegyünk az iskola mellett, Szandi: Jé, ott bent működik valami... Ja, ég a lámpa.

Megyünk hazafele, Patti még mindig a lopott padon filózik, majd megnyugtatja magát, hogy meg fogják még neki köszönni, hogy odavitte azt a padot.
Én: Patti, a nevedet imába fogják foglalni.
Patti: Rá kellett volna írni a padra a nevemet.

Petra: Patti ilyen különleges.
Patti: Nem, én elmebeteg vagyok.

Köszönöm, hogy elolvastátok^^

A 11.c osztály egy átlagos napja

Sziasztok!:)

Egy hónap eltelt az iskolából, történt jó pár dolog is, de most elsősorban a mai napról szeretnék mesélni nektek.

A borzalmas kezdés után (fizikadoga, ami valószínűleg az osztály kilencven százalékának egyes lesz) jött a felüdülés: a matek. Más valószínűleg azt mondaná egy ilyen tantárgyváltásra, hogy csöbörből vödörbe, de nálunk az osztály és a matektanár kapcsolata kárpótol mindenért.
Briginek fájt a hasa (görcsölt szegény) és mellettem szenvedett: nem hozott gyógyszert, mert sose szokott görcsölni, a tanároknál pedig nem volt. Így hát egész órán hallgathattuk:
- Jaaaj, tanárnő, nagyon fáj a hasam, úristen, meghalok, biztos nincs tanárnőnek görcsoldója?
- Biztos.
Jó, Bella oldja a táblánál a feladatokat, a tanár nézi, közben fél füllel tovább hallgatja Brigit, én pedig megnyugtatóan simogatom a hátát, mert átérzem a helyzetét:
- Jaaaj, meghalok, ÚRISTEN, MI VAN, HA GYOMORRÁKOM VAN?
- Nekezdmegint.
(Múlt héten is megvolt győződve arról, hogy rákos, mert fájt a torka)
- Vagy... mi van akkor, ha méhnyakrákom van? Tanárnő, a méhnyakráknak milyen tünetei vannak?
- Hát nem ilyenek.
Fiúk röhögnek, Brigi figyelmezteti őket:
- Fiúk... sose menstruáljatok!
Bence válasza:
- Brigi, neked meg nem kéne annyira rágörcsölni...
- Neeee, Benceee, ne nevettess, úristendefáj, meghalok... MEGSZÜLÖK! IDE SZÜLÖK! Tanárnő, fáj a szülés?
- Figyelj, Brigi, amikor én szültem, annyira fájt, hogy a talpam is izzadt.
- NEM FOGOK SZÜLNI! BIZTOS NEM FOGOK SZÜLNI! ÚRISTENDEFÁÁÁÁÁÁJ, ÖSSZEHÚZÓDÁSAIM VANNAAAAK, NEMAKAROKGYEREKEEEET.
(Egy héttel ezelőtt pedig pont az volt a baja, hogy fájt a háta, amikor pisilt, mivanhanemlehetgyereke?)
Bella a táblánál:
- Amúgy... én tényleg nem akarok gyereket.
- Először egy barát kéne - mondja Bence.
- Én sem akarok - mondom én is.
- Amúgy, neked nem is tudnám elképzelni, hogy gyereked lesz - néz rám Brigi.
- Köszi xdDDDDDDD
- Petráról viszont inkább.
- Én se akarok gyereket - kapcsolódik be a beszélgetésbe Petra is.
- Tényleg? - kérdezi döbbenten Bence - Azt tudtam, hogy Dorka utálja a gyerekeket, de Petra is?
- Petra talán még jobban is, mint én! - válaszolom.
- Én amúgy akarok gyereket - jegyezte meg Bence.
- Ahhoz előbb barátnőt kéne találnod - válaszolta Brigi.
Erre Bence bosszúból elkezdte énekelni az oreós dalt, Brigi pedig megígérte, hogy soha többé nem fogja énekelni, csak hagyja abba.
- Amikor az egészségügyibe jártam - kezdi a tanár - tizedikben szülésre kellett menni.
- KOMOLYAN? - kérdezi Brigi - A családom nem jöhet be, mikor szülök, de egy osztályt beengednek!? Biztos nem fogom megengedni! Nem is fogok szülni!
- Elsőben, vagyis kilencedikben pedig boncolást kellett végignéznünk... a fél osztály kiájult - emlékezett vissza a tanár.
- Én amúgy azt szeretném, ha Dodó lenne a gyerekem anyja - kezdi Bence, Dórira tekintve.
- TÉNYLEG, DÓRIBÓL BIZTOS JÓ ANYUKA LESZ! - kiált fel Brigi is - Tudom már! Dóri fogja megszülni az egész osztály gyerekét!
- Köszi, Brigi... - mondja Dóri, akinek annyira nem volt az vicces, mint nekünk.

Ezen kívül a töritanár is megdicsért minket, azt mondta, hogy kijelentette a tanároknak: az utóbbi 5 évben (a saját osztályát is beleértve) mi vagyunk a legértelmesebb osztály szerinte, még akkor is, ha a töritudásunk nulla, de azt is megmondta, hogy ez nem a mi hibánk. Úgyhogy az ofő végre örülhet, hogy a sok szidás helyett végre valami jót is hallhatott. Mert amúgy eddig tényleg csak dicsért minket, ami ritka dolog...
Ennyi voltam mára, sziasztok!:) Holnap pedig péntek *>*

Családi szösszenetek - negyedik felvonás

Sziasztok:)
Rég jelentkeztem családi szösszenettel, úgyhogy most jöjjön egy adag^^

Én: Mikor lesz a ballagás?
Áron: junius
Én: Asszittemmár szeptember
Hányadika
Áron: 13
Én: Hány óra?
Áron: 9
Én: Köszönöm:3
Áron: minek?
Én: Találd ki
Áron: jönni aakarsz?
Én: Igen
Áron: ahhoz sok sikert
Én: Mert?
Áron: kell meghívó
Én: Dominak se kellett
Áron: nálunk kell
Én: És nem adsz?
Áron: adnék én, de már két hete leadtuk a rendelést
Én: :c
Áron: majd meglátogatlak xD
Én: És akkor meg nem gondoltál rám
Hogy érted, hogy meglátogatsz?
Áron: hát az utca végéből integetek
Én: :c
Áron: halálzónába nem lépek be inkább
Én: :c :c
Áron: miaz?
Én: Nem hívtál meg?:c
Áron: nem godnoltam hogy jönnél xD
Én: :c
Áron: de kapsz fotót
Én: De én menni akartam:c Szégyelled a nővéredet:c Tényleg nem gondoltál rám?:c
Áron: tényleg nem xD sorry
Én: :c Ezért tényleg kell az Ichigo figura
Áron: de kapsz képet:3
Én: Nekem Ichigo kell
Áron: :c
Én: Miaz?
Áron: én nem vagyok jó:C
Én: Te a Domié vagy
Áron: kitudja, lehet már nem
Én: Mert?
Áron: megcsalt, lesmárolt valakit, ivott [osztálykiránduláson volt, ez meg hisztizett – szerk.]
Én: Persze
Meg drogozott és cigizett
Áron: bármi lehet
Én: De az is lehet, hogy semmi nem történt
Áron: nem akarod megszivatni?
Én: Hmmmmm Mivel?
Áron: sztem lemegyek a fiúkkal kosarazni
rámír, nem írok vissza neki, rádír, és azt mondod, hogy kórházban vagyok:3
Én: Köcsög vagy
Áron: ő is az
Én: Mert?
Áron: hát mert mindig köcsögösködik velem
Én: Aha
Mivel?
Áron: megijeszt
Én: Mert?
Áron: mindig elmegyek pisilni, elbúj és megijeszt
Én: Mikor?
Áron: amikor együtt vagyunk
Én: Értem
Apa is ezt csinálja
Áron: szivassuk meg őt is?
Én: Nem, mert akkor reggel buszozhatok
Meg amúgy is
Tegnap már fejen rúgtam
Áron: értem

Apa eszi a húst kenyérrel
Anya hátranéz: Kenyérrel eszed?
Apa: Miért, mivel egyem?
Anya: Hát... nem tudom. Nincs mivel enni?

Én: Apa össze akar hozni egy, a tévében szereplő aranybányásszal. Köszönöm, apa
Áron: legalább lenne pénz
Én: Azért
Meg van húzatva ezzel a gyerekkel
Áron: a pénzből majd adsz nekem is
Én: Akkor gyere te össze a gyerekkel
Áron: én nem vagyok buzi
Én: Én meg utálom a férfiakat
Áron: az nem jó
Én: Miért?
Áron: hát mert lány vagy
Én: És?
Áron: azok általában a pasikat szeretik
Én: Én senkit se szeretek

Én: Bosszút forral
Tegnap a zoknijával, anya zoknijával és az én zoknimmal dobált
Én meg fogtam a zoknikat, és ráraktam a párnájára
Reggel vette észre
És bejött a szobámba, és engem dobált a zoknikkal
Aztán most mondja, hogy most azon gondolkodik, mit csináljon velem este
Áron: xDDDDDDDDD
Én: "Ott jön már, de nem ő az
Ó de jó a kávézacc"
Meg mindenféle dalokat
Csak elfelejtem őket:c
Áron: félek tőletek xDDD
Én: Jön már, jön a rudi
Nézd csak, kutyagumi
Hát én kész vagyok
Majd otthon elmesélem, mert indulunk haza xdDDDDDDDD
Áron: jó xDDD
Én: Naszóval
A Sparban akciós az óriás rudi
De nincs a boltban, anya meg tiszta ideg emiatt
Úgyhogy elmentünk a kicsibe is
De oda csak anya ment be
És vagy 20 percet vártunk rá
Eközben apa dalokat költött a Sparról, anyáról és a rudiról
Most, hogy hazaértünk, már rólam is

Apa egy szórólapból repülőt hajtogatott, majd hozzám vágta
Most meg mindjárt felborítja a lámpát
Fejbevágott egy könyvvel

Apa húzza a pizsamanadrágomat... mondom: el fogod nyújtani
Apa: ezt? Ezt már nem. Lassan kétszemélyes lesz

Apa: kivel irkálsz már megint?
Én: Áronnal.
Apa: NAAAAA, mi az, beszéltek? Megint nagy a szerelem akkor?

Én: Éhes vagyok
Áron: egyel
Én: Ettem:3
Tele vagyok
Áron: dagi
Én: Ja
Áron: az vagy
Én: Tudom
Apa szerint is

Én: Hájas a térdem
Apa: Nem is olyan rossz ez a csoki.
Én: Azt hittem, azt mondod: "nem is vagy olyan hájas"

Apa: Hova mész?
Én: Sehova.
Apa: Miért nem?

Apa: beszélj már nekem a földrajz munkafüzetedről.
Én: mit beszéljek róla?
- Odaadtad?
- Oda. És szerintem soha többé nem látom viszont.
- A munkafüzetet vagy az igazgatót?
- Remélem, mindkettőt

Apa bejön, hogy elbúcsúzzon, mert mennek:
- Pusznyusz, szia
Én: Jóé.... Ööö sziaaa
Apa: most komolyan azt akartad mondani, hogy jóéjszakát?
- igen...

Apa anyának: minek van nálad seprű, repülsz vele?

Apa krumplistésztavágottzsemlének hív Q_Q

Apa valami megjegyzést mondott poénból anyáról nekem.
Anya: Mi bajod van?
Apa: ja, te itt vagy?

Én: apa szerint egy ittas alkoholista dög vagyok
Áron: mert?
Én: Mert megeszem a konyakmeggyét xdDDDDDD

Én: belekönyököltem a csípőcsontomba
Áron: minek?
Én: Mert olyan kedvem volt.